Tudtad? Bár a legtöbben a víz fagyáspontját nulla fok köré tesszük, valójában a teljesen tiszta vizet („szupertiszta” víz, amelyben nincs semmilyen szennyeződés) –38 fokig is hűteni lehet anélkül, hogy befagyna. A víz jéggé alakulásához ugyanis apró, szilárd szennyező anyagoknak kell a vízben lenniük, amelyek körül a jéggé szerveződés megindulhat.

Tudtad? A Föld felületének 71 százalékát víz borítja, melynek mindössze 2,5 százaléka édesvíz. A 2,5 százalék édesvíznek pedig szinte az egésze a felszín alatt található. Mivel ez biztosítja a Föld népességének ivóvízkészletét, a felszín alatti vizeink védelme nagyon fontos.

Tudtad? Egy darab, szilárd talajon eldobott cigarettacsikk körülbelül egy köbméternyi talajvizet szennyez össze. Ha ugyanazt a cigarettacsikket közvetlenül vízbe dobják, a tönkretett víz mennyisége nagyjából ötszörösére növekszik.

Tudtad? Télen a fagyos vizek tetején jégtáblák úsznak. Ennek fizikai magyarázata az, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. Az olvadás után a jégből keletkező víz térfogata pontosan 9 százalékkal nő meg.

Tudtad? A víz forráspontja 100 fokon van. Egy liter vízből pedig körülbelül 1750 liter gőz keletkezik.

Tudtad? A víz felületi rétege különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ha egy pohárba túl sok vizet töltesz, a víz egy darabig nem folyik ki belőle. Ennek oka az, hogy a felületi vízmolekulákra a víz felől sokkal nagyobb erők hatnak (ezt nevezzük kohéziós erőnek), mint a levegő felől, így azok a víz belseje felé szeretnének mozdulni. A víz felszínén tehát egy igen erős felületi réteg jön létre, amelyik gyakran úgy viselkedik, mint valami hártya. Ugyanez az oka annak is, hogy a harmatcseppek a fűszálakon gömb alakúak, illetve hogy a vízipók szaladni tud a víz tetején.